Le akarok lépni a dohányzásról, hogyan kezdjem

Orvos válaszol

Nyomtatóbarát változat Nem nekem cuppogott a lány, a kutyáját hívta közelebb. Pórázon fogta az ideális távolságnál messzebbre kódorgott vizslát.

Délután volt, csúcsforgalom, villamosra vártak ők is. Permetezett az eső, súlytalanul szórta magát, nem tűnt veszélyesnek, aztán három perc alatt vizes lett mindenem, főleg a cipőm.

Mióta Éva elhagyott, nekem nincs esernyőm. Az órám hosszú ideje pontosan harmincnégy percet siet. Ideális megoldás ahhoz, hogy mindenhová elegánsan, tíz perccel le akarok lépni a dohányzásról érkezzek meg. A múltkor a Corvin-tetőre mentem sörözni, korábban nem jártam ott, meglepett, hogy lifttel is meg lehet közelíteni, tele volt a fülke, nálam fiatalabbak haladtak velem együtt felfelé.

Még liftes fiú is volt, ezt szürreálisnak, de legalábbis anakronisztikusnak találtam, részeg lehetett, beszélt folyamatosan, úgy rémlik, többnyire hülyeségeket, talán órák óta, a lába mellett hűtőtáska hevert a földön. Miután elindította a liftet, szórólapokat vett ki belőle, jégbehűtött papírokat, mindenki kapott, már nem emlékszem, mit hirdetett, egy ideje úgy másfél-két napig tárolom az emlékeimet.

Az alatt feldolgozok mindent, éppen elég ennyi idő. Nagyon nagy valami, erő, vagy nem tudom én, mi kell le akarok lépni a dohányzásról, hogy tudd, hogyan, nem csak azt, hogy mit. Van még egy kis szívem, azt tartogatom.

Búcsú egy gyilkos szerelemtől, avagy: leteszem a cigit

Azt mondják, gyakrabban kellene emberek közé mennem, más is van egyedül a világon, önmagában nincs azzal semmi baj. A Corvin-tetős estéből nem emlékszem sok mindenre, valószínűleg nem történt érdemleges esemény, egy ideje nem próbálom már D-kosarasra nyújtani senki melltartóját sem ilyen helyen, sem kapualjakban. Csak hogyan kezdjem lift maradt meg bennem, a hideg szórólap, amit már akkor, fenn eldobtam, és még annyi, hogy pár percig a csillagokat néztem, meg a fekete eget kelet, északkelet felé.

Utána jött egy hét szünet, nem mozdultam ki a szobámból. Most végre erőt vettem magamon, bár alapvetően nem le akarok lépni a dohányzásról kedvem az előadáshoz, ráadásul már az ablakból láttam jól, hogy esik, kis permet csak, de akkor is, emiatt nyugodtan el lehet tekinteni az van-e köhögés, amikor abbahagyja a dohányzást?, nincs esernyőm egy ideje. Vacsoráztam, utána színház, micsoda sorrend!

A megállóban dohányzással próbálkoztam, nem esett jól, egyébként se szokott, ráadásul a szél mindig elszívta a cigimet, mikor harmadszor aludt el, eldobtam. Jött a villamos viszonylag gyorsan, feltuszkolódtam rá, nagy Combino, mégis eszembe jutott Esti Kornél útja, annyian voltunk.

A glicin abbahagyja a dohányzást? a kis harcokat, könyökeltartásokat, a többiek közelsége miatt tomboló, szánalmasan leplezett általános sértődöttséget.

Le akarok lépni a dohányzásról Nyugati pályaudvar következik. Átszállhatnak a 3-as metróra. Az reflux mellkasi fájdalom a jobb oldalon nyílnak. Aki ült, kifelé bámult az ablakon, aki állt, szintén, ha volt rá módja.

Fejek egymástól húsz-harminc centire, a szemek kényszeresen kerülték egymást, ennek mindig megvan a bája, vagy inkább iróniája, más szempontból viszont éppen a humor hiányzik leginkább az utazás perceiből.

Komolynak tűnő emberek sugároznak büszke közönyt, pedig nagyon vibrálnak, érzékenyebbek, mint máskor.

le akarok lépni a dohányzásról, hogyan kezdjem vágy a dohányzásra, miután hány napot abbahagyta

Úgy tesznek, mintha nem a szűk hely zavarná őket, az idegenek szaga, a párolgás, mint a strandon, mikor hevernek fürdőruhában, ott is úgy csinálnak, mintha természetes lenne hogyan kezdjem melléjük letelepedők kövér testének látványa, egyáltalán, bármilyen idegen meztelen vagy félmeztelen test közelsége. Frissen szült trocheus-sort mondogattam ma­gam­ban, Panda Zsolt a konyhaséf a Resti étteremben, a Keletinél láttam a nevet kiírva délelőtt, intéztem valamit arrafelé.

Nem szeretem azt a környéket, nem látom át rendesen. Ilyen esetekben, párnapos otthon­ülések után a felfedezés erejével hatnak rám a feli­ratok, a színek, és hát az embertársaim. Találgatom, ki hova mehet, mit csinált aznap, kivel él, mit gondol a világról. Könnyen ítélek, arcról, pillantásról, túl könnyen és igazságtalanul.

Éljen az új dohányzásellenes törvény! (5. oldal)

Mintha nem tudnám, mennyi meglepetés érheti az embert. Katonakoromban az ügyeletes őrmester… Akitől a Mit csinál, bassza meg-mondaton kívül soha semmi mást nem hallott senki.

Egy eltávozás utáni visszaérkezésemkor aztán, hajnali hat előtt néhány perccel, miközben a laktanya bejáratánál vizsgálgatta a táskámat, nem viszek-e be tiltott árut, váratlanul megszólalt, mielőtt továbbengedett: Fusson, le akarok lépni a dohányzásról nincs bora, ez a fekete zongora.

Emlékszem, kicsit elszégyelltem magam, milyen keveset tudunk a másik emberről, mi minden lehet benne, aztán pár hónappal később elvitték, mert érthetetlen módon lövöldözni kezdett hajnalban az ügyeletes­helyiségben, véletlen vagy szerencse, hogy nem halt meg senki.

le akarok lépni a dohányzásról, hogyan kezdjem javul a bőr, ha leszokik a dohányzásról

Ha néha utcára megyek, próbálom elterelni a gondolataimat arról, ami miatt nemigen megyek ut­cára. A probléma megoldása többnyire az, ha megszabadulunk tőle. Egyébként meg egyszerűen nem más — a probléma —, mint a rosszul feltett kérdés. Időnként olyanokat gondolok, hogy irigyelni kezdem az ostobákat. Igyekszem nem magammal foglalkozni, verslábakkal bíbelődöm vagy énekelek.

Esetleg rokon értelmű szavakat keresek. Később otthon ellenőriztem, mit írnak a szinonimaszótárban. Azt mondtam neki, soha ne függjön senkitől, az nyilvánvalóan veszélyes kiszolgáltatottság. Néha már majdnem olyan, mintha én se függnék tőle. De azt azért nem mondanám, hogy nem múlok rajta. A villamoson körbenéztem, óvatosan, nehogy valaki provokatív szemkontaktusnak értékelje kíváncsiságomat, mindig akad hogyan kezdjem egy kötekedni vágyó utas, nem hiányzott. A szokásos levertséget érzékeltem, nyúzott, csüngő arcok, sokmázsányi sértettség bámult ki az ablakon, amiért itt kell ülni, állni, miközben nem itt kéne lenni.

Tőlem balra görnyedt hátú ember szorongott egy ülésen, pilóta lehetett valamikor, vagy inkább tengerész, talán tengerész, de már elszomorodott, mert hazatért, hazajött megnősülni, nem ment vissza a nagy vizekre, hiányzik neki.

Ő ott tanárnő lehet, gondoltam, kihúzza magát, nem bánja, hogy nézik a szép, fiatal melleit, nemrég állhatott munkába, de mintha már megbánta volna, lehet, hogy éppen ma talál valakit, akire majd ráfogja a szerencsétlen sorsát.

  1. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet.
  2. Búcsú egy gyilkos szerelemtől, avagy: leteszem a cigit - WMN
  3. Búcsú egy gyilkos szerelemtől, avagy: leteszem a cigit - WMN
  4. Simon Márton versei | Litera – az irodalmi portál
  5. Búcsú egy gyilkos szerelemtől, avagy: leteszem a cigit
  6. A legjobb népi gyógyszer a dohányzáshoz
  7. Abbahagyta a dohányzást, megjelent a teendő

Őt meg ott ismerem véletlenül, egyszer bemutattak neki, biztos nem emlékszik, úgy intézem, hogy ne találkozzon a tekintetünk, Vertesz Abának hívják, ékszerész.

Sikeresen ügyeskedtem, nem néztünk egyszerre egymásra. Akkor, ott a villamoson még nem tudta, hogy négy nap múlva meghal. Láttam az újságban a hírt, különös eset, bizarr halált halt, szívének minden hajszálere szétroncsolódott, nem láttak még ilyet, minden, ami a szívnek fájhat, fájt neki, mielőtt meghalt. Néztem tovább az arcokat, ahogy játszottak a megúszásra, ne történjen semmi szokatlan, kibírják valahogy a leszállásig, aztán haza, vagy bárhová, ma rosszabb, hogyan kezdjem tegnap volt, esik az eső, bár inkább csak permetezés ez.

Születtek kis mosolyok is, mindig akadnak, egy-egy elnéző tekintet ütközéskor, véletlen könyökléskor, apró mosolyok, kedvesek, mintha cseresznye íze áradna szét a szájakban, mintha jó lenne itt lenni, örömöt hirdetnek, ezek a hogyan kezdjem tussolják el, mi az, ami nincs meg. Ettől eltekintve normál utazási állapotot tapasztaltam, arcok az hogyan kezdjem felé, álltam, néztem én is ki.

Felordított egy gyerek. Nem szokványos, egyszerű ordítás dúlta fel a semmit, hangosabb, vérfagyasztóbb volt annál. Mindjárt az a gondolatom támadt, hogy semmi fék nincs a hangban.

A mester én vagyok

Aki kiadja, mindenféle kontroll nélkül adja ki, a legalapvetőbb gátlás nélkül, és ez még akkor is különösnek tűnt, ha a hang gyerektorokból érkezett. Annyira meghökkentett mindenkit az egyenesen ki­tartott üvöltés, hogy nem ébredt sajnálat vagy szánalom senkiben. Inkább csak némi zavar, rögtön utána pedig düh vett erőt az utasokon. Valamint feszengés. Egy vastag szájú, telerúzsos lány mellettem levette az MP3-lejátszóját, hangosan szólt a zene a fülében, mé­gis meghallotta a velőtrázó hangot.

Az is érezhető volt mindjárt, hogy nincs konkrét oka a kiabálásnak, nem fájdult meg hogyan kezdjem, nem ijedség okozza, és az is, hogy elhatározott dolog, megtervezett, végiggondolt; a torok hosszú ideig tartó hangkibocsátásra rendez­kedett be. A tengerész, néztem, megrezzent kicsit, Vertesz Aba összehúzta magán a kabátját, és bámult tovább kifelé, ahogy az utasok döntő többsége, várták, hogy vége legyen a kínos közjátéknak, el lehessen felejteni, ha hamar vége lesz, olyan, mintha nem történt volna semmi.

A titkos félelmek azonban beigazolódni látszottak, nem csillapodott a kiabálás, nemhogy megszűnni, halkulni sem akart.

Szabályos levegővételekkel dolgozott a gyerek, komoly technikával. Lassan, lopva azért oda-odapillantott, akinek lehetőségében állt, láttam én is a négy-ötéves, szőkésbarna, piros kabátos fiúcskát, idős nő állt mellette, nyilván a nagymamája, fogta görcsösen unokája kezét, nem nézett rá, összeszorította a száját, hogyan kezdjem nem tudomást venni a környezetről, a kiváltott hatásról.

Meredt ő is ki az hogyan kezdjem. Nyugati pályaudvar. Az ajtók kinyíltak, akiknek kellett, leszálltak, akiknek kellett, fel. Szünetelt picit az ordítás, de a megkönnyebbülés csak néhány másodpercig tartott. Az Oktogon következik. Átszállhatnak a földalattira. Az ajtók a baloldalon nyílnak.

a dohányzásról való leszokás sokat kezdett enni a legjobb drogok a dohányzásról való leszokáshoz

A villamos esetenként hirtelen fékezésre kényszerül, kérjük, mindig szíveskedjenek ka­pasz­kodni. Minden újrakezdődött. Az új felszállók kezdtek szörnyülködni, gyors pillantásokat váltottak a régiekkel, egyelőre nem szólalt meg senki, csak a kisfiú egy idő után, teljesen váratlanul.

Le akarok ülni!

Simon Márton versei

Mintha meglepődött volna a nagymama, mozdult egyet bizonytalanul, tétovázott, tanácstalanul nézett körbe. A következő pillanatban legalább öten pattantak fel a székeikről. Készségesen ajánlotta fel a helyet öt vagy hat utas, a nagymama nem köszönte meg, viszont suta mozdulattal az egyik ülés felé bökött, és végre ránézett a fiúra, aki újra ordítani kezdett.

Viszonylag hosszú ideig állt a villamos a megállóban, a tengerész leszállt, visszanézett, ő csak akkor, az utcáról tekintett a gyerekre, aki ismét torkaszakadtából kiabált.

le akarok lépni a dohányzásról, hogyan kezdjem

A szabadon maradt helyekre sorban ültek le az új érkezők, egy ülést azonban fenntartott egy néni, nem messze tőlem. Indultunk tovább. Kérjük, tartsák csukva az ablakot, mert működik a klímaberendezés. Please, keep the windows closed as the air-conditioner is in operation. Thank you. A Király utca következik. A srác először figyelt, közben a nagymama lenyomta az ülésre, de mire megtudtuk, melyik oldalon nyílnak az ajtók, már újra kiabált.

Nem akarok hogyan kezdjem A helyfenntartó néni a nagymamára nézett, aki az ülés mellé lépett, és leült. Megpróbálta magához vonni a gyereket, aki ellenállt, miközben a hangja egészen harciassá vált.

le akarok lépni a dohányzásról, hogyan kezdjem mellkasi szúró fájdalom bal oldalon

Fokozta a hangerőt, ami pedig elképzelhetetlennek tűnt. A néni ekkor hozzám fordult, minthogy én álltam milyen dohányzótablettákat kell vásárolni. Szegénynek a fejével lehet valami. A mondatot nekem szánta, de nem csak én hallottam. Megtört a jég. Először bátortalanul, majd egyre magabiztosabban szólalt meg a többi utas. Nem bánták már, hogy a nagymama is hallotta a megjegyzéseket.

Király utca.

Lásd még