A dohányzó lábfájdalomtól. Lábfájás: az érszűkület a fiatalabb korosztályt is érintheti - fájdalomportágenuin.hu

A Hollósy Ferenc Lábaink lappangó veszedelme A perifériás érbetegség, vagy közismert nevén az érszűkület, az érelmeszesedés atheroszklerózis egyik jele és megjelenési formája, mely leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel.

Felismerését nagyban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket, vagy esetleg más betegségre például reuma gyanakszunk, miközben a beteg végtag állapota folyamatosan romlik. A láb vérellátásának romlása a beteget egyre jobban akadályozhatja mindennapi tevékenységében.

Noha az érszűkület súlyos esetben akár a végtag amputációjához is vezethet, mégsem az alsó végtag sorsa jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy e betegeknek a nemzetközi statisztikák szerint kétszer nagyobb esélyük van a szívinfarktus vagy szélütés stroke bekövetkezésére, mint egészséges társaiknak 1.

A lappangó betegség felismerése és időben elkezdett kezelése nélkül a dohányzó lábfájdalomtól betegek közel harmada 5 éven belül meghal! A  felmérések szerint a perifériás érbetegség jelenleg mintegy ezer embert érint hazánkban, és előfordulási gyakorisága az 50 év feletti korosztályban jelentősen megnő, elérheti akár a 20 százalékot is. Kiemelten veszélyeztettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukorbetegségben vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve akinek családjában gyakran fordul elő érbetegség.

S ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy Magyarországon az összes halálozás több mint a feléért a szív- és érrendszeri megbetegedések a felelősek, akkor nem lehet eléggé hangsúlyozni a perifériás érbetegség lehetséges előrejelző a dohányzó lábfájdalomtól fontosságát, valamint azt, hogy ez a betegség ma már egyszerű műszeres vizsgálattal kimutatható.

De abban az esetben, ha már jelentkeznek a tünetek, mihamarabb szükségessé válik a diagnózis és a kezelés. Cikkünkben röviden áttekintjük a perifériás érbetegség tüneteit, kialakulásának okait, a diagnosztizálás és a terápia lehetőségeit.

Az érelmeszesedés következtében kialakuló szív- és érrendszeri betegségek egymáshoz való viszonya a CAPRIE vizsgálat alapján A betegség tünetei Az alsó végtagi panaszok megítélésére és a tünetek nyomon követésére több skála létezik például Fontaine-féle stádium beosztás, a Rutherford-féle skála. Közülük leggyakrabban az úgynevezett Fontaine-féle stádiumbeosztás használatos, mely alapján a perifériás verőérbetegség kifejlődésének 4 szakasza különíthető el attól függően, hogy az ér fokozatosan szűkült-e be, vagy hirtelen záródott-e el, és hogy melyik artériáról van szó.

Szerteágazó okok a lábfájdalom hátterében

Tünetmentes szakasz Fontain-I stádium. Legenyhébb formájában panaszok, tünetek nincsenek, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet a betegséget igazolni.

Kimutatása leggyakrabban ultrahangos doppleres vizsgálattal történik, melynek során a bokánál és a felkaron megmérik a vérnyomást. Érszűkület esetén a lábakon mért nyomás azonban alacsonyabb, mint a karokon mért vérnyomás, a különbség gradiens pedig arányos az érszűkület súlyosságával ABI: 1,0—1,3.

Időszakos sántítási szakasz Fontain-II stádium. Ahogy a láb artériája tovább szűkül, a fájdalom nélkül megtehető út hossza egyre rövidebb lesz. A betegség második stádiumában terheléskor, járáskor fájdalom jelentkezik a végtagizomzatban vádlibanami miatt a betegnek időnként meg kell állnia.

Az elégtelen vérellátást és az ennek nyomán fellépő fájdalmat iszkémiának nevezik. Rövid, 1—2 perces a dohányzó lábfájdalomtól, pihenés után a fájdalom magától elmúlik. Ezt az állapotot kirakatnéző betegségnek vagy időszakos sántításnak claudicatio intermittens nevezik ABI: 1,0—0,8.

Nyugalmi fájdalmi szakasz. A Fontain-III stádiumban a lábfájdalom már nyugalomban, fekvő helyzetben, a láb alsó részében vagy a lábfej elején kezdődik. A fájdalom súlyos és tűrhetetlen, és többnyire éjszaka lép fel, ami a lábak lógatására, vagy felkelés során szűnik csak meg.

  1. Profik a leszokáshoz
  2. Az égető lábfájdalom | BENU Gyógyszertárak
  3. Ezek különösebb, komolyabb kezelést nem igényelnek.
  4. Ezek állhatnak a lábfájdalom hátterében - Fájdalomközpont
  5. Amit a mélyvénás trombózisról tudni érdemes
  6. Természet Világa
  7. Elég az amputációkból!

Az ok világos: a végtag a dohányzó lábfájdalomtól helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez, mint függőleges helyzetben, hiszen a vér lefelé nagyobb nyomással és könnyebben áramlik. A gyakori láblógatás miatt bizonyos esetekben végtagödéma alakulhat ki ABI: 0,85—0,4.

Gangrénás szakasz. Az utolsó, Fontaine-IV stádiumban a fájdalom mellett az érelzáródás miatt súlyos oxigén- és tápanyag-ellátási zavar lép fel a szövetekben, melynek következtében sejtelhalás nekrózis lép fel. Ez a lábszáron fekély ulkuszaz újvégeken és a sarkakon gangréna formájában figyelhető meg.

Könnyen felülfertőzések alakulhatnak ki, amelyek gyorsan súlyossá válnak, és akár hetekig-hónapokig gyógyulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak meg. A dohányzó lábfájdalomtól láb izmai közben zsugorodhatnak atrófia és a betegség kiterjedt üszkösödést eredményezhet. A betegek Doppler-index alapján felállított túlélési esélyeit mutatja a 2. A perifériás artériás betegségben szenvedők túlélési esélyei a Doppler index mérése alapján felállított csoportoknál 10 éves követéssel McKenna et al, A betegség kialakulása A perifériás verőérbetegség kialakulásának oka a különböző szervek artériáinak fokozatos szűkülete érszűkület, arterio­szklerózisvagy azok hirtelen elzáródása.

A betegség az egész érrendszert érinti, bárhol jelenjenek meg a betegség klinikai tünetei. Attól függően, hogy az agyban, a szívben vagy a végtagoknál keletkezik-e az elzáródás, beszélhetünk szélütésről stroke-rólszívinfarktusról vagy végtagi trombózisról.

Ha egy artéria beszűkül, a szervezet általa ellátott területe nem kap elég vért, és az általa ellátott szövet elhal. Az artériák szűkülete nagyrészt az artériafal degeneratív elfajulásos megbetegedésének és az érfal elmeszesedésének következménye 3. Az érelmeszesedés atherosclerosis kialakulása A folyamat első lépéseként zsíros csíkok jelennek meg az erek belső oldalán, és az érbelhártya alatti területen kötőszöveti eredetű anyagok felhalmozódása figyelhető meg.

A vér a dohányzó lábfájdalomtól sejtes elemei, az úgynevezett óriás falósejtek vagy makrofágok és az érfal izmos rétegét alkotó simaizom-sejtek különféle ingerek hatására megváltoznak, és bevándorolnak az érbelhártya alatti résekbe. A bevándorló óriás falósejtek előzőleg zsírokat, elsősorban koleszterint vesznek fel, amely a sejtek belső terét, a citoplazmát szorosan — szinte degeszre — kitöltik. Az eredeti érbelhártyát lassan elemelik, és az eret szűkítő szövettömörülést, ateroszklerotikus plakkot ateróma hoznak létre, melyet az ér üregétől egy kötőszövetes réteg, a fedősapka választ el.

Ezeket a zsírokkal telezsúfolt, a plakkok létrehozásában döntő szerepet játszó sejteket habos sejteknek hívjuk. A plakk növekedésével párhuzamosan az érfal szerkezete is átalakul. Az ér kitágul, hogy a plakk miatt létrejövő szűkületet valamelyest kompenzálja, ami a kezdeti fázisban eredményes, később — a szűkület mintegy 40 százalékos mértékénél — az érfali átalakulás nem képes tovább kompenzálni a bedomborodó ateróma által képzett szűkületet, és az ér belső átmérője rohamosan tovább szűkül.

Kezdetben az artériák mérsékelt fokú szűkülete panaszokat nem okoz, mert a fokozatos szűkület időt ad a közeli erek növekedésére, illetve az új véredények kifejlődésére kollaterális erek. Az érintett szövet így hozzájuthat a dohányzó lábfájdalomtól vérhez.

Az ér belső átmérőjének további csökkenése azonban már panaszokat idéz elő. A gyorsan növekvő plakkok koleszterinben dúsak. A plakk további növekedése során a fedő­sapka rétegei fokozatosan elvékonyodnak, kalcium gyűlhet fel bennük, ami merevvé, törékennyé teszi az ereket ezért kapta az egész folyamat az elmeszesedés nevet. A habos sejtek szétesése következtében a koleszterin a sejtközötti állományba is kikerül és instabil plakk jön létre.

Az instabil plakk részben a gyors növekedés, részben a koleszterin okozta gyenge struktúra miatt szakadékonnyá válik. A hirtelen beszakadás, illetve berepedés ruptura következtében az érfal folytonossága megszűnik, amit a szervezet kétségbeesetten igyekszik kijavítani. Ekkor szöveti faktorok kerülnek a keringésbe, melyek a keletkezett rés helyén vérrög trombus képződését indítják el. Egy 3—4 mm átmérőjű ér esetében a keletkező vérrög akár az egész verőér keresztmetszetét pillanatok alatt elfoglalhatja, lezárva az utat a véráram elől, és súlyos vérellátási zavart okoz az artéria ellátási területén.

Hirtelen elzáródás alakulhat ki olyankor is, ha egy vérrög leszakad valahonnan embolussá válikpéldául a szívből vagy az aortából, a keringéssel elsodródik, és beékelődik egy távolabb elhelyezkedő artériába.

Ezek állhatnak a lábfájdalom hátterében

Egyes betegségek tovább növelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak egyes szívbetegségek, a véralvadási zavarok és az erek gyulladása vaszkulitiszami lehet autoimmun betegség következménye is. Ha valamelyik végtag verőere hirtelen záródik el, az nagy fájdalmat, hűvösséget, és az érintett végtag érzéstelenségét idézheti elő.

Az adott végtag sápadttá vagy kékes színűvé cianotikus válik. A vérkeringés hiánya gyorsan a végtag érzéskieséséhez vagy bénulásához vezet. Ez a változás arra utal, hogy új vérrög keletkezett a láb artériájában. Ilyenkor életmentő lehet a betegség legsúlyosabb lokális következménye, a végtag-amputáció, melyre évente közel esetben kerül sor. A végtagi erek faláról elszabadult trombus életveszélyes állapotot is teremthet. Mindezek a beteg tartós rokkantságához vezethetnek, és a társadalomra is súlyos szociális terheket rónak.

Lábszárfekély kezelése A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat! Az érszűkület a fiatalabb korosztályt is érintheti dr. Kósa Éva Létrehozva:

Ahhoz, hogy megelőzzük az események kialakulását, illetve kimutassuk az érbetegséget, ma már korszerű diagnosztikai arzenál áll rendelkezésre. Az érbetegség diagnosztikája Az erek betegségeinek diagnózisában a radiológiai módszerek kiemelkedő jelentőségűek.

A véráramlás közvetlen mérésére és a diagnózis igazolására ultrahang- UH- vizsgálatokat  végeznek, melyek az érfalakat echodús csíkként, az erek üregét echomentes sávként jelenítik meg. Mérhető az ér átmérője, a szűkületek, meszesedések, thrombusok jól kimutathatók.

A már említett Doppler UH: az áramló vért jeleníti meg, az áramlási sebesség mérését is a dohányzó lábfájdalomtól teszi, a színkódolt color Doppler-eljárás az áramlás irányát eltérő színekkel jelzi. A Computer Tomográfia CT intravénás kontrasztanyag adása után az axiális metszetekből rekonstruált képeken jól kirajzolja az ereket és azok kóros elváltozásait, a dohányzó lábfájdalomtól 3D rekonstrukció a térbeli viszonyokat is megmutatja. További eljárás a Mágneses Rezonancia Vizsgálat MRmely megfelelő technikával kontrasztanyag nélkül is jó felbontóképességgel ábrázolja az ereket, az áramlás irányának meghatározására is alkalmas.

Sugárterhelés nélkül hosszú érszakaszok például a teljes aorta ábrázolhatók, bármely síkban vagy 3D rekonstrukcióban. A Doppleres ultrahangvizsgálatnál pontosabb és részletesebb a dohányzó lábfájdalomtól adnak az érfestéses angiográfiás a dohányzó lábfájdalomtól, mely során katéteren keresztül, magas nyomással beadott vízoldékony a dohányzó lábfájdalomtól kontrasztanyagot alkalmaznak az erek kirajzolásához.

Kontrasztanyag nélküli kép maszk is készíthető úgynevezett Digitális subtrakciós angiográfia DSA alkalmazásával, ahol az ereket zavaró rávetülésektől mentesen figyelhetők meg. Egyes klinikákon az érfestés kevésbé invazív típusát végzik Spirális Komputeres Tomográfiával CT angiográfiaa dohányzó lábfájdalomtól a mágneses rezonancia vizsgálat egyik típusával MR angiográfia.

Röntgennel és egyéb eljárásokkal például a mikrocirkuláció vagy a vérben lévő oxigén mennyiségének mérésére is kiegészíthetik a vizsgálatokat a pontosabb diagnózis felállításához. Természetesen a laborvizsgálatok sem maradhatnak el, melyek a kockázati tényezők kiderítésében kapnak fontos szerepet. Ehhez vérvizsgálatokat végeznek a koleszterin- a vércukor- homocisztein- és a C-reaktív proteinszint meghatározására.

Az artériás érbetegség kezelése A kezelés célja a betegség romlását megelőzni; a szívroham, a szélütés és a kiterjedt ateroszklerózis miatti halálozás kockázatát csökkenteni; a csonkolást megelőzni; valamint az időszakos sántítás fájdalmának enyhítésén keresztül az életminőséget javítani. A kezelés a sántítást enyhítő, illetve a vérrögöket feloldó trombolitikus gyógyszerekből, angioplasztikából, műtétből és egyéb eljárásokból, testmozgásból és lábápolásból áll. Azt, hogy ezek közül melyiket alkalmazzák, az a tünetek súlyosságától, az elzáródás mértékétől és elhelyezkedésétől, a kezeléssel kapcsolatos kockázattól főleg műtét esetébenés a beteg általános dohányzásról való tabletta segít állapotától függ.

Az angioplasztika és a műtét az azonnali probléma mechanikai megoldását jelenti csupán, és a háttérben álló betegséget nem gyógyítja meg. Az angioplasztikát gyakran végzik közvetlenül az érfestés után. Az eljárás során egy, a végén ballont hordozó katétert helyeznek az artéria szűk részébe, majd felfújják a ballont, a dohányzó lábfájdalomtól megoldják az elzáródást.

Az ér tartós nyitva tartását henger alakú drótháló, úgynevezett stent beültetésével érik el.

  • Kismamaként is tehetünk a visszeresség ellen A várandósság alatt jóval nagyobb eséllyel néznek szembe a nők a visszeresség kockázatával.
  • Lássuk ezeket részletesebben!
  • Lábfájdalom dohányzás miatt, Ezek állhatnak a lábfájdalom hátterében - Napidoktor

A stent beültetése nem lehet sikeres, ha az artéria túl sok helyen beszűkült, ha a szűk szakasz túl hosszú, illetve ha az artéria falának megkeményedése súlyos és kiterjedt. Angioplasztika után műtétre lehet szükség, ha egy vérrögdarabka trombus alakul ki a szűkült területen, ha egy vérrög embolus leszakad és elzár egy távolabbi artériát, ha vér szivárog az artériafal rétegei közé, ami a véráramlást elzáró bedomborodást okoz disszekcióilletve ha súlyos vérzés lép fel.

A vérrögök eltávolítására műtét végezhető, ha a vérrögoldó gyógyszerek hatástalanok, vagy túl veszélyesek. Az aterómák és az egyéb elzáródások eltávolítására alternatív megoldásként megkerülő bypass műtét is szóba jöhet.

Ennek során szintetikus anyagból készült csövet, vagy a szervezet más részéből származó vénadarabot csatlakoztatnak az elzárt artériához az akadály fölött és alatt. A vért így az elzárt eret mintegy megkerülve vezetik el. Egy másik módszer a szűkült vagy elzáródott rész eltávolítása, és annak helyére graft beültetése. A kardiovaszkuláris kockázatcsökkentő ke­zelésen túl dohányzás azonnali abbahagyása, trombo­citagátló-terápia, sztatinkezelés, a vérnyomás és diabétesz kezelése a gyógyszeres kezelés szükségessége akkor merül fel, ha az endovasz­kuláris vagy műtéti revaszkularizációs kezelés nem megoldható például anatómiai okok, kiáram­lási pálya hiánya miatt.

Visszeres panaszok ellen

E téren igen szűkösek a dohányzó lábfájdalomtól lehetőségek. Az artériákat tágító szerek, például kalciumcsatorna-blokkolók, adhatók, de nem igazolódott, hogy enyhítik az időszakos sántítást. A karnitin és a ginkgo táplálék kiegészítőkről viszont azt találták, hogy mérséklik az időszakos sántítást, a vényköteles gyógyszerekkel összehasonlítva azonban csak csekély hatásuk van. Az Aszpirint vagy Klopidogrelt általában azért adják, mert ezek segítenek megelőzni a vérrögképződést, és csökkentik a szívroham vagy az agyvérzés kockázatát.

A lábfájdalom erről árulkodik - HáziPatika

Úgy módosítják a vérlemezkéket, hogy ne tudjanak az erek falához tapadni. Az utóbbi években számos klinikán olyan vizsgálatok kezdődtek, melyek célja, hogy az előrehaladott perifériás artériás érbetegséget a beteg saját szervezetéből származó autológ őssejt-terápiával gyógyítsák.

Az eddigi tapasztalatok bíztatóak és azt mutatták, hogy a bejuttatott őssejtek egyrészt képesek új ereket, sőt új érhálózatot is létrehozni, valamint olyan növekedési faktorokat termelni, melyek még több, a szervezetben már meglévő őssejtet vonzanak a helyszínre.

Az újonnan létrejött érhálózat a lokális keringés javításával a dohányzó lábfájdalomtól az elhaláshoz közel álló szöveteket és magát a végtagot is. Az eljárás ma még kutatási stádiumban van. A rutin jellegű terápiás alkalmazásához még sok kérdést tisztázni kell. A dohányzó lábfájdalomtól tényezők és megelőzés A perifériás érbetegség kockázati tényezői lehetnek: magas vérnyomás, dohányzás; magas vérkoleszterin-szint, cukorbetegség, megnövekedett vérzsírszint, elhízás és túlsúlyosság, elsősorban a dohányzó lábfájdalomtól állati zsírban dús étel fogyasztása, fogamzásgátló tabletta; pszichoemocionális stressz.

Érszűkület tünetei

Magyarországon 2,5 millió embernek van magas vérnyomása, egymilliónak cukorbetegsége, és a lakosság legalább harminc százaléka túlsúlyos. A megfelelő életmóddal és a a dohányzó lábfájdalomtól megszüntetésével jelentősen csökkenthető az alsó végtagi verőér-megbetegedés kockázata. Talán a normális testsúly és a megfelelő táplálkozási szokások kialakítása a legnehezebb.

Ezt elkerülendő, együnk napjában többször keveset és azok is tápanyagokban, vitaminokban gazdag, alacsony zsír- és koleszterin tartalmú ételek legyenek.

A nyers zöldségfélék, gyümölcsök és gyümölcslevek fogyasztása mellet napi legalább 2 liter ásványvíz bevitele erősen ajánlott. Ez utóbbi folyadékmennyiség révén nemcsak a keringő vért higitjuk, hanem a vesék munkáját és a salakanyagok mielőbbi kiürülését is serkentjük. Érdemes az életkornak megfelelő testtömeg indexet BMI rendszeresen meghatározni és összehasonlítani.

A normális testsúly és a jó közérzet kialakításának elengedhetetlen feltétele a mozgás. A rendszeres edzés fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét, csökkenti a szívizomzat oxigénigényét. Rendszeres mozgás hatására csökken a vérzsírszint, a vérnyomás. Az izommunka csökkenti a vércukorszintet, segít megőrizni a testsúlyt, így kifejezetten előnyös a cukorbetegeknek, akik fokozottan veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében.

Napi 30 perc mozgás, hetente legalább 3 alkalommal, és máris tettünk egy lépést az egészségünk nak nek érdekében.

A dohányzás azonnali abbahagyása szinte kötelező, mert a dohányzással a szervezetbe kerülő anyagok egy része erősen érszűkítő hatású — azaz a meglevő érszűkületet tovább szűkíti és rombolja más szervek artériáinak állapotát; az anyagok másik része pedig daganatkeltő hatású. Nem árt, ha tudjuk, hogy a magas vércukor 3,5-szeresére, a dohányzás a négyszeresére emeli az érszűkület kockázatát! A betegség megelőzésének fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.

A vénák szerepe

Ezt támasztja alá az a szomorú tény, hogy hazánkban az angiológiai járóbeteg ellátásban részesülő évi ezer fő beteglétszámon felül további 42 ezer fő szorul kórházi ellátásra érbetegsége miatt. Közülük is mintegy 34 ezren kerülnek műtétre. Érv-program Az előbbi számok tükrében érthető és különösen fontos minden olyan kezdeményezés, melynek célja az, hogy az erek védelme érdekében már akkor tegyük az első lépéseket, amikor a betegség még nem mutatkozik.

Az ÉRV-program eddigi eredményei bíztatóak, ugyanakkor igen elgondolkodtatóak.

Lásd még