Po su jock leszokta a dohányzást. Ez lesz, ha abbahagyja a dohányzást
Huszonnégy ifjú mulat kedvére a ligetben. Tavasz van. A fákon még nincs levél, csak virág. Azok az aranyba, rózsaszinbe játszó, hímporterhes barkák, mik a lombot megelőzik, tündéri zománczot adnak az erdőnek; a mező is sárga a fűvel együtt ébredő virágtól. A berekben már itthon van a fülemile. Természetébredés van: a vadméh előjön faodujából, megy virágot bújni, ezret egy nap; a nővirágból mézet szí, a hímvirágból hímport szed; a kéjencz!
A hol a bükkfák sürüjéből a távolba kilátás nyílik, a zöld vetésektől zománczolt rónán egy lovag-kastély látszik a festői perspectiva hátterében, oszlopos peristyljével, aranyozott tornyaival; túl rajta ismét sötét erdők. A huszonnégy ifjú élvezi a szabad miért nehéz a nőknek leszokni a dohányzásról? örömeit, s mulatja magát hajlamai szerint. Néhányan az erdők mélyét járják; — ki növényeket gyűjt, ki köveket tör kalapácscsal.
Amaz orvos lesz valaha, emez bányász. Egy pár puskával karján cserkészik a távoli vágásban és vetések között, s a melyik közülök lőtt foglyot hord, tarisznyájára akasztva, az szenvedélyes vadásznak indult; míg a másik, ki elszalaszt nyulat, pipiskét, s csak a vetéseket bírálja, iparkodó mezei gazdát árul el magában. Kettőnek megint az a mulatsága van, hogy háromszögellési munkálatokat hevenyésznek: ezekből bizonyára mérnökök válnak.
Egy letelepült egy levágott fa törzse mellé, s rajzalbumába egy tájkép-részletet vázol. Ez híres festő lesz valaha. Egy félrehúzta magát egy virágtól aranyos juharberekbe, s fuvoláján versenyez a csalogánynyal.
Ebben a jövendő nagy zeneművésze rejlik. Egy csoport az erdei majorlak udvarán a vadgesztenyefák alatt ül az asztalnál, s jókor hozzálát a kancsóhoz, s a közben hevesen vitatkozik a nagy napi kérdés: a honi védegylet fölött; mellette és ellene keményen feleselnek, indokaik száma kifogyhatlan, furfangos fordulataik meglepők, meggyőződésük makacs; elárulják a leendő publicistát, megyei szónokot, pártvezért, és mindenesetre a hivatott ügyvédet.
Kettő-három heverész a fűben és élvezi a semmit tevést. Ezek urak lesznek valaha.
Főispánok, helytartótanácsosok. Egynek az a feladata van, mezei mulatságul, hogy társai összeadott pénzéből lakomát rendez, annak a kiállítási költségei felől a majorossal alkudozik, úgy hogy annak is maradjon valami, s a közbenjáró is megtalálja a maga provisióját.
Gyönyörűen tud visszaélni a kétszerkettővel. Ebből bankár lesz valaha. Egy meg a konyha szentélyébe tört be, s mig társa a majorossal alkudozik, tüzes ostromot kezd a majoros kökényszemű leánya ellen, nem riadva vissza a hirtelen-kéz gyors kifizetéseitől. Alacsony, de po su jock leszokta a dohányzást termetű eleven fiú, göndör, fekete hajjal, tüzes szemekkel, vérpiros ajkakkal; fürge és szemtelen, mint egy ördög.
Ebből nagy Seladon lesz valaha. A jámbor szűznek azonban nincs szüksége idegen oltalomra.
Kap egy kanna vizet, s bizony anabaptizálja vele Gideon úrfit, s most már üldözöttből üldözővé válik. Gideon úrfi sem veszi tréfára a dolgot s menekül, a merre ajtót lát. A konyhának azonban kettős ajtaja van: a felső nyitva, az alsó szárny csukva. A menekvő Don Juan őzsebesen szökik át a zárt ajtón, egyúttal fejét is mesterileg alákapva, hogy az ajtóragasztóba ne üsse felülről, s az utána küldött kanta vizet mind az asztalnál ülő társak kapják a nyakuk közé.
- Orvos válaszol - Protexin
- Leszokni a dohányzásról, és ne induljon el
Szitkozódnak aztán és nevetnek. Hanem az ugrás remek volt. Olyan jól esik ingujjakban lehetni. Hogy nincs rajtuk a felső-öltöny. A «nincs» esik jól. Az ebéd elkészül. Jelt adnak a pásztor-kürttel. Az, a melyik a csalitban furulyázott, a havasi kürtöt is gyönyörüen tudja fújni.
Universal genie a hangszerek közt.
A hívó szózatra összegyülnek a szanaszét kóborlók: a füvész, a kövész páfránaival, zuzmóival, paláival és csillámaival, a festő félig kész rajzával, a vadászok pipiskéikkel; a hosszú asztal körül megnépesül; csak egy hiányzik még.
Hol van Incze? Azt sem éhség, sem kürtszó nem csalja ide? Keresik, nevét kiabálják, nem kerül elő sehonnan.
Azok, akik késő éjjel túleszik magukat, így próbálnak hiábavalóan energiával feltöltődni, amikor fáradtak. Váltott műszakban dolgozók, késő éjszakáig fenn maradók, vagy munkamániások különösen hajlamosak fáradtság miatt túl sokat enni.
Tán elaludt valahol? Hisz még éjjel sem aluszik.
Az ön kérdése
Tán valami szép leányra akadt? Akkor futna el, ha egy szép leány akadt volna ő rá. A majoros szép leánya csakugyan emlékezett rá, hogy látta a keresett ifjút a méhesbe bemenni. Utána eredt, hogy majd behíjja. Incze csakugyan ott volt. Olvasott egy könyvet. Abba úgy po su jock leszokta a dohányzást volt merülve, hogy se látott, se hallott, se nem éhezett. Mit mondtunk?
A mint a méhes egyik ajtaján a szép leány belépett: Incze rögtön kimenekült a túlsó ajtón. Mit olvastál? Amerikában járt a fiú. S hogy visszakerült egyszerre, a mint egy leányarcztól megijedt!
Gyermekorvos válaszol - Protexin
A kigúnyolt könyvbuvár szép görögszabású arcz és alak. Apolló homloka és Theseus vállai hozzá: áll, ajk, szemöldök, mind a classicus szobormintákra emlékeztetnek; még a kifejezés is oly hideg és nyugodt e vonásokon, mint egy szoboré, s izmos termetének mozdulataiban az erő nyugalma látszik.
Rossz hírt kaptak a dohányosok: újabb szigorítások jöhetnek Néhány szál, pár nap A Magyar Kardiológusok Társasága MKT szerint a nikotin a heroinnál és kokainnál is erősebb függőséget okoz és már néhány, napi 4 szál cigaretta elszívása után 7 nap alatt kialakul.
Társai a főhelyet hagyták fenn számára az asztalnál. Ő látszik a legidősebbnek; bár szőr neki sincs az arczán, mint a po su jock leszokta a dohányzást. Bizonyos felsőbbséget látszik gyakorolni társai fölött.
Az izletes lakoma, az ürülő kancsó mellett zajos lesz a társalgás, vitatkoznak kedvencz eszméik felett; van dévaj kaczagás itt-amott; járják a bohó adomák. Azoknak némelyikében a zárszó csak a latinul értők kedveért mondatik: «Mit mondott a barát a thea és kávé közötti választásra po su jock leszokta a dohányzást szép leánynak? Végre keresztültör a zajból a dal, megzendül a legvidámabb népdana, tüzes szemű leányról, barnáról, szőkéről, piros ajkról, csókról, forró szivdobogásokról: az ifjú arczokon úgy ragyog a láng!
Incze hagyja őket dalolni, maga nem vesz benne részt. Kitűnik, hogy egyike azoknak, kiket a fűben heverve láttunk restelkedni, gyönyörű tenorhanggal bir, s szépen énekel.
KÉRDEZZ-FELELEK A DOHÁNYZÁSRÓL
Nagyobb úr lesz belőle, mint a milyennek szántuk: nem főispán, de operai művész, európai hirű! Az egyetértés nem tarthat sokáig, a hol huszonnégyen vannak, s a hol félakó bor elfogyott.
Egy rész bordalt akar énekelni, más rész Nabucco kardalait, ezen két pártra oszlanak; tizenketten felkerekednek s elhagyják az asztalt, kivonulnak az erdőbe; azok közt van Incze.
A más tizenkettő ott marad a diadalmasan megtartott padokon, s most már nekieresztett kedvvel harsogtatja profánus dalait, mig az elvált rész egy viszhangos szálfaerdő tövében hymnusokat énekel — operákból. De a győztesül ottmaradtaknak nem elég az, hogy az ellenpártot megszöktessék, jó kedvüknek még az a vágya is van, hogy amazokat ne engedjék a maguk módja szerint mulatni.
Utánuk mennek, megtömve zsebeiket makkal, s a mennyire a makk elhord, elkezdik amazokat hajigálni. Gedő ügyes hajító. A mint a tizenkét ellenpárti bajtárs körben felállt, előre megmondja: ez a makk melyiknek szól. S valóban odatalál. A löveg koppan, vállon, tarkón, háton: nem tesz kárt, de boszant.
A megtámadottak nem állnak boszút. Felkerekednek, bevonulnak az erdőbe, ott azután védve vannak a hajigálás ellen. Gedőnek pedig már minden porczikáját csiklandozta a veszekedési terv.
Mint a nevéből is kiderül, az oldal létrehozói a dohányzásra való rászokás megelőzése érdekében indították el programjukat. Önmagában ezzel a szándékkal — erős dohányos lévén — jómagam teljes mértékben egyetértek, s szívből támogatom is az ilyen kezdeményezéseket. Ám a módszereket illetően már vitatkoznék néhány megoldással — fenntartva azt a meggyőződésemet, hogy dohányzás démonizálása nem fogja visszatartani a felnövő generációkat a rászokástól ahogy azt a saját esetemben is tapasztalhattamez azért bonyolultabb probléma.
Túl volt terhelve az életerő villanyával: valami tárgyat kellett találnia, a min negédét kitöltse. Ott legelészett egy szamár a fris gyepen. Fiatal vemhe volt, nem viselt még terhet soha. De hát ki ne vállalkozott volna rá?
Én is. Más is. Pedig hát se egynek, se másnak nem sikerült a vállalat. Óh, a szamár nagyon okos állat: csak teszi magát, hogy ő szamár. Nem engedi az magát olyan könnyen megnyergelni, mint az ember. Furfangos, elővigyázó, ravasz, sunyi állat az; van érzéke a humor iránt, s ha feltett valamit a fejében, van erős jelleme attól el nem állani.
Hárman-négyen lepotyogtak a hátáról egymás után, a többieknek rengeteg hahotája mellett. Ez a tréfa odacsalta az erdőbe menekülteket is. Nem haragudtak már. Változott a mulatság tárgya. A szamár lett a központ. A nyeregbetörés kiséretében most Gedőn volt a sor.
Az ifjú oly gyors volt és ügyes, mint egy párducz.
