A dohányzás betegség okai. A szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora: a dohányzás

Dohányzás okozta betegségek Nyomtatás A A fejlett ipari országokban talán a legjelentősebb népegészségügyi kihívást jelentő három betegséget, a COPD-t, a tüdőrákot és a szív-ér rendszeri betegségeket kapcsolták össze ezzel a megnevezéssel —  és a dohányzásban találták meg a közös etiológiai tényezőt. Az is közös vonása ennek a három pusztító kórképnek, hogy meggyógyításukra jelenleg nincsenek eszközeink.

A témában megjelent közleményekben olyan újszerű gondolkodásmódról, a közös patomechanizmus felderítése irányába tett erőfeszítésről olvashatunk, amely megkísérli magasabb szinten integrálni ismereteinket. Az új terápiás megközelítés mellett egyre nagyobb szerephez jut a prevenció — a dohányzás társadalmi szintű eliminálása.

Gerhardsson de Verdier M.

1. Dohányzó nap képeket
2. OTSZ Online - Dohányzás okozta betegségek
3. 3 súlyos betegség, amit a dohányzás okoz - Egészség | Femina
4. A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka hazánkban

The Big Three concept. A way to tackle the health care crisis. Proc Am Thorac Soc ;— Ezek a betegségek nemritkán együtt fordulnak elő, korai szakban felfedezhetők, mégis rendszerint előrehaladott állapotban ismerik fel és különálló entitásként kezelik őket. Jellemző rá, hogy más krónikus betegségekkel — például a kardiovaszkuláris betegségekkel és a tüdőrákkal a dohányzás betegség okai összehasonlítva aluldiagnosztizált, alulkezelt kórkép, és ellátásának finanszírozása is elégtelen.

A klasszikus felfogás szerint a COPD a tüdőfunkcióval meghatározható légzőszervi betegség, amelyet főként a dohányzás okoz. A Lancetben ben megjelent szerkesztőségi közlemény azonban az utóbbi évek epidemiológiai vizsgálati eredményei alapján olyan új összefüggésekben mutatja be a COPD-t, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül a betegellátásban sem. A dohányzás a dohányzás betegség okai minden kétségen felül áll, mégis csupán a dohányosok egy része betegszik meg COPD-ben, tehát a betegségnek genetikai háttere is lehet.

Meghatározó a dohányfüst által kiváltott gyulladásos reakció mértéke, amely a COPD-re fogékony egyének esetében nagyobb.

• Helyreáll a látás, ha leszokik a dohányzásról
• A szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora a dohányzás
• Leszokni a dohányzásról, szédülés és gyengeség
• Tavaly március környékén - egy megfázás után - kezdtem el köhögni, ami nem akart elmúlni.
• Hogyan lehet abbahagyni a nők dohányzását fájdalommentesen
• A szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora a dohányzás

A dohányfüggőség összetett jelenség, genetikai és környezeti tényezői is vannak. A COPD kritériuma a a dohányzás betegség okai légzési áramláskorlátozottság. Jellemző paraméter az erőltetett kilégzési másodperctérfogat FEV1ez az érték a COPD-vel kapcsolatos morbiditási és mortalitási vizsgálatok a dohányzás betegség okai végpontja. Számos epidemiológiai vizsgálatban azt találták, hogy a COPD-s betegek csökkent légzésfunkciós teljesítménye fokozott kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással, valamint fokozott tüdőrákkockázattal jár együtt.

A dohányosok természetesnek veszik, ha köhögnek

Ugyanakkor a COPD rontja a tüdőrák prognózisát. A közelmúltban végzett epidemiológiai vizsgálatokban azt találták, hogy a COPD-s betegek különböző társbetegségeinek komorbiditás nagyobb szerepük van a morbiditásban és a mortalitásban, mint magának a COPD-nek.

A COPD, a kardiovaszkuláris betegségek és a tüdőrák szoros korrelációja nem a dohányzás betegség okai, ha figyelembe vesszük a közös kockázati tényezőt, a cigarettát. A rossz tüdőfunkció, valamint a kardiovaszkuláris betegséggel és a tüdőrákkal való kapcsolat azonban a dohányzás abbahagyása után is megmarad, sőt a dohányzástól függetlenül is megfigyelhető.

Ez arra mutat, hogy a dohányzás közvetlen hatása mellett más mechanizmusoknak is szerepük van. Több követéses epidemiológiai vizsgálat és a vonatkozó közlemények áttekintése megerősítette ezeket a megfigyeléseket: a csökkent FEV1 a tüdőrákkockázat növekedésével járt, függetlenül a dohányzási anamnézistől, és ez a kapcsolat a nők esetében kifejezettebb volt.

Ellentétben a kardiovaszkuláris kockázattal, amely a dohányzás abbahagyása után gyorsan csökken, a tüdőrák kockázata sokkal lassabban mérséklődik.

A dohányzó nők aránya továbbra is magas

A tüdőrák kockázatának csökkenése csak a cigaretta teljes elhagyása esetén figyelhető meg. A dohányzás a légutak krónikus gyulladásához, a tüdő szerkezetének átépüléséhez remodelinga tüdőszövet pusztulásához vezet. Eddig nem tisztázódott, hogy a dohányzás okozta gyulladásos folyamat a cigaretta elhagyása után normalizálódik-e, vagy ugyanúgy folytatódik, mint folyamatos dohányzás mellett.

Két keresztmetszeti vizsgálatban azt találták, hogy ha a dohányzás abbahagyása után a tünetek nem szűnnek meg, akkor a gyulladásos folyamat továbbra is fennáll.

Tüdőrák, dohányzás – kéz a kézben?

Egy harmadik vizsgálatban a volt dohányosok légúti gyulladása hasonló mértékű volt, mint azoké a folyamatosan dohányzóké, akiknél hasonló légzésfunkciós értékeket mértek. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem önmagában a dohányzásnak, hanem a jellegzetes gyulladásos folyamatnak van alapvető jelentősége a betegség lefolyásában. Bár a dohányzás hatása a gyulladásos markerekre éveken keresztül fennállhat, a dohányzás okozta kedvezőtlen egészségi hatások többsége reverzibilis.

Következésképpen a dohányzás abbahagyása kiküszöböli a cigarettához társuló többletkockázat jelentős részét. A szisztémás gyulladás mint közös mechanizmus A dohányfüst a szisztémás és lokális gyulladás jól azonosított stimulánsa, és a gyulladás feltehetően szerepet játszik a tüdőrák és a COPD kórfejlődésében.

A cigarettafüst nemcsak a légutakban és a tüdőben okoz gyulladást, hanem szisztémás celluláris és humorális gyulladást, oxidatív stresszt is kivált, markánsan megváltoztatja a vazomotor és endothel-funkciót, és növeli a dohányzás betegség okai, véralvadást elősegítő faktor koncentrációját. A dohányzásnak ezek a szisztémás hatásai nemcsak a COPD-re jellemző légúti és tüdőelváltozások kialakulásához járulnak hozzá lényeges mértékben, hanem hol lehet vásárolni dohányzó spray t krónikus betegségekéhez is — köztük a dohányzás betegség okai kardiovaszkuláris betegségek, metabolikus rendellenességek és olyan rosszindulatú daganatok kialakulásához, amelyeket a dohányzás vált ki, esetleg olyan kockázati tényezőkkel együtt, mint az obesitas, a hyperlipidaemia vagy a magas vérnyomás.

A gyulladásnak a tüdőrák patogenezisében betöltött szerepére vonatkozó sokasodó bizonyítékok azt valószínűsítik, hogy a tüdőn belüli krónikus gyulladás olyan ismételt károsodásokat és reparációs folyamatokat indít el, amelyek elősegítik a sejtszaporodást, a genetikai hiba propagációját és végül a tüdőrák kialakulását.

Durva ártalmakat okoz a dohányzás! | Well&fit

Egy összefoglaló tanulmányban, amely azzal foglalkozott, hogy milyen helyi és szisztémás hatást fejt ki az akut dohányfüst-expozíció az oxidatív stresszre és a gyulladásos mediátorokra, illetve milyen szisztémás hatása van a tartós dohányfüst-expozíciónak az emberre, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás és a különböző betegségek, valamint az összesített mortalitás között megfigyelt kapcsolatért felelős biológiai mechanizmus továbbra is tisztázatlan.

A C-reaktív protein CRP dohányzási szolgáltatás ugyancsak előrejelzi a kardiovaszkuláris és az összes halálozás alakulását az általános népességben, és ez a kapcsolat COPD-ben is megvan. A tüdőfunkció örökletessége és a CRP-érték, legalábbis részben, a CRP gén szabályozása alatt áll, ami alátámasztja az oki összefüggést az enyhe szisztémás gyulladás és a légúti betegségek között. Általánosan elfogadott nézet, hogy a tüdőben zajló gyulladásos folyamatnak kiemelkedő szerepe van a COPD patogenezisében, és hogy COPD-ben szisztémás gyulladás zajlik.

Ennek eredete azonban tisztázatlan, és az sem világos, hogy a szisztémás gyulladás indukálja-e a betegséget, vagy a betegség a szisztémás gyulladást.

Epidemiológiai vizsgálatokból kiderült, hogy a sztatinok, az ACE-gátlók illetve angiotenzinreceptor-blokkolók és a dohányzás betegség okai kortikoszteroidok hatásosak COPD-ben, kardiovaszkuláris betegségekben és tüdőrákban. Ezek a vizsgálatok arra utalnak, hogy a a dohányzás betegség okai betegségnek közös patofiziológiai tényezői lehetnek, de ezeknek a feltevéseknek a megerősítéséhez egyéb típusú vizsgálatokra is szükség van.

Először a sztatinok gyulladáscsökkentő tulajdonságai keltették fel az érdeklődést. A sztatinok gyulladáscsökkentő és antioxidáns aktivitásából adódó pleiotrop hatás ugyancsak befolyásolhatja egyes betegségek halálozását.

Hasonló megfigyelésről számoltak be Japánból és Kanadából is. Más epidemiológiai vizsgálatokban azt mutatták ki, hogy az inhalációs kortikoszteroidok kedvező hatást gyakorolnak a kardiovaszkuláris betegségek és a tüdőrák előfordulására.

Ez a koncepció új lehetőségeket nyújt a fogékony dohányosok azonosításában, a dohányosok szűrésében, valamint a dohányosok és volt dohányosok kezelésében. A közelmúlt vizsgálatai bebizonyították, hogy az örökletes tényezőknek fontos szerepük van a COPD kialakulásában.

Sütik használata

A cigarettafüst addiktív tulajdonságainak és a COPD-re gyakorolt genetikai hatásnak a felismerése új lehetőségeket kínál a különösen esendő dohányosok azonosítására. Ebben a körben nagyobb a betegség prevalenciája, ami lehetőséget kínál a szűrésre és a korai diagnózisra. A szűrővizsgálatok prediktív értéke függ a betegség prevalenciájától, valamint a vizsgálati eljárás érzékenységétől a dohányzás betegség okai specificitásától.

Nagy szenzitivitás és specificitás mellett is csekély lesz a prediktív érték, ha a prevalencia kicsi. Az érzékenyebb dohányosok között nagyobb a COPD prevalenciája, tehát érdemes erőfeszítést tenni a COPD, a kardiovaszkuláris betegségek és a korai szakban lévő tüdőrák felfedezésére. Az újabb képalkotó rendszereknek nagyobb a térbeli és időbeli felbontóképességük, a képeket bármely kívánt síkban és három dimenzióban is képesek megjeleníteni. A tüdő nagy felbontású CT-vizsgálata érzékeny módszer az emphysema azonosítására, és biztató lehetőségnek látszik a légúti átépülés mennyiségi mérésére is.

Jelenleg mind az USA-ban, mind Európában több tízezres populáción végeznek szűrést kis dózisú CT-vel a tüdőrák korai felkutatása céljából. CT-vel kimutathatók a meszes és nem meszes coronaria-plakkok — ez a módszer előrejelezheti a coronaria-történéseket közepes kockázatú egyének körében.

Mindezek miatt a CT alkalmas lehet a COPD, a tüdőrák és a kardiovaszkuláris betegségek korai diagnózisára érzékeny dohányosok körében.

Másik lehetőség a biomarkerek és genetikai tulajdonságok diagnosztikai felhasználása. A közelmúlt tapasztalatai arra mutatnak, hogy a három nagy dohányzás okozta betegségben közös patofiziológia érvényesül, és bizonyos mechanizmusok tovább élnek a dohányzás abbahagyása után is. Erőfeszítéseket kell a dohányzás betegség okai újfajta gyógyszerek felfedezésére és a különböző betegségekhez vezető mechanizmusok tisztázására.

Ezeknek az erőfeszítéseknek össze kell kapcsolniuk a különböző terápiás területeket.

Navigációs menü

Ily módon olyan új terápiák felé nyílhat meg az út, amelyek a közös mechanizmusra irányulnak, és kedvezően befolyásolják mindhárom betegség lefolyását dohányosok és nem dohányzók körében egyaránt. A jelenlegi irányelvek figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a dohányzás kiváltotta betegségek gyakran együtt fordulnak elő.

Prof. Dr. Papp Lajos: Egészség megőrzése, betegség gyógyítása

A többféle krónikus betegségben szenvedő betegek integrált ellátása érdekében szükség van tehát az irányelvek módosítására. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy ezeket a közös patomechanizmusú betegségeket egymástól elkülönítve, a komorbiditást nem kellő mértékben figyelembe véve kezeljük. A különböző betegségek aktív felkutatását bele kell a dohányzás betegség okai a diagnosztikus-terápiás programba.

Következtetések, a dohányzás betegség okai A dohányzás a Nem új az a felismerés, hogy a társadalom és az egyén számára mérhetetlen költségeket és emberi szenvedést okozó három betegség — a COPD, a tüdőrák és a szív-ér rendszeri betegségek — közös kiváltó oka, kockázati tényezője a dohányzás.

Tulajdonképpen mi okozza az ártalmakat?

A közelmúltban figyeltek fel arra, hogy ezek a betegségek gyakran együtt fordulnak elő, és patomechanizmusukban is sok a közös vonás. A három betegség holisztikus megközelítése, integrált gyógyításuk, a komorbiditás feltárására irányuló tudatos törekvés jobb lehetőségeket kínál a betegségek gyógyítására. A szisztémás gyulladás jelentőségének felismerése, a koleszterincsökkentő készítményeknek a másik két betegségben is érvényesülő kedvező hatása, a dohányzás abbahagyása után is megmaradó hatások tudatosítása — kívánatos, hogy mindez egyre szélesebb körben jelenjen meg a terápiás gyakorlatban.